A legfrissebb becslések szerint az EU-ban akár 1,45 millió munkavállaló is potenciálisan ki van téve ólom és szervetlen ólomvegyület expozíciónak. Az ólommal és ólomvegyületekkel folytatott tevékenységek esetében meg kell jegyezni, hogy a munkavállalók egyéni expozíciójának csak egy részét okozza az ólompor és az ólomgőz belélegzése.
Az expozíció jelentős részét a nem megfelelő higiénia következtében a piszkos kézzel való szájon át való szervezetbe jutás jelenti. Az ólom és a szervetlen ólomvegyületek legjelentősebb egészségi kockázata a reprodukciót károsító hatás. Emellett az ólomexpozíció a tüdő-, gyomor- és húgyhólyagrák kialakulásának kockázatát növeli a különböző emberi populációkban. A legerősebb epidemiológiai bizonyítéka a tüdő- és gyomorrák kialakulásának van, amelyek következetesen, de korlátozott mértékben kapcsolódnak az ólomnak való kitettséggel járó foglalkozásokhoz és iparágakhoz. Az IARC az ólmot a 2B. csoportba tartozó rákkeltő anyagként sorolja be, ami azt jelenti, hogy az emberre feltételezhetően rákkeltő hatású.
A kockázatok előfordulásainak helyei
Az ólomgőz keletkezik a fémfeldolgozás során, amikor a fémet hevítik vagy forrasztják. Az ólompor akkor keletkezik, amikor a fémet vágják, vagy az ólomfestéket csiszolják vagy hőlégfúvóval eltávolítják. Az ólomgőz és az ólompor szagtalan, ezért előfordulhat, hogy nem tudja az exponált munkavállaló, hogy ki van téve ólomexpozíciónak. Az ólmot és a szervetlen ólomvegyületeket számos iparág használja. Az elsődleges gyártáson, az akkumulátorgyártáson, valamint az újrahasznosításon kívül robbanóanyagokban, üveggyártásban vagy orgonasípok gyártásában is felhasználják. Az ólomtartalmú bevonatok csiszolása során rendkívül magas expozíció várható. Ezen iparágak mindegyikében a munkavállalók ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy a rossz személyi higiénia miatt az ólom belélegezve vagy tápcsatornán keresztül felszívódva a szervezetbe kerül.
További információk az anyagról
Az ólom egy a természetben előforduló kékesszürke nehézfém, amely kis mennyiségben fordul elő a földkéregben. Használható tiszta fémként, más fémmel ötvözve ötvözetként, vagy kémiai vegyület formájában. Az ólmot főként gépjárművek ólom-sav akkumulátorához használják, amely során csaknem tiszta ólomötvözetet hasznának.
Az ólom lőszer, fémtermékek (forraszanyagok és csövek) és sugárvédelmi (röntgenvédő) eszközök gyártásához is felhasználható. Egészségügyi okokból az elmúlt években drasztikusan csökkent az ólom felhasználása festékekben és kerámiatermékekben, valamint tömítésekben, csővezetékekben és forraszanyagokban.
Hogyan befolyásolhatják a tünetek?
Az ólom a tüdőn keresztül jut be a véráramba, ahonnan a szervezet számos szervrendszerét károsíthatja. Az ólom rövid ideig tartó, de magas koncentrációjú expozíciójának egészségi hatásai a hasi fájdalomtól a fejfájásig és a fáradtságig terjedhetnek. Az ólom hosszabb ideig tartó expozíciója hasi fájdalomhoz, depresszióhoz, hányingerhez, szívbetegséghez, vesebetegséghez és termékenységi problémákhoz vezethet. Az akut hatások és a valószínűsíthető karcinogén hatás mellett az ólom a csontokban lerakódik, és a mennyiségtől függően ez a lerakódás még évekkel a foglalkozási expozíció után is belső ólomexpozícióhoz vezethet.
Az ólom károsítja a születendő gyermeket is, és az esetleges belső ólomexpozíció az utódok károsodását is okozhatja, már a fogantatás ismertté válása előtt. Ezért az ólom már a fogantatás előtt veszélyt jelenthet a születendő gyermekekre minden olyan fogamzó képes nő esetében, aki ki volt téve ólomexpozíciónak.
Mit tehet Ön?
Az expozíció megelőzésének leghatékonyabb módja az ólommentes vagy alacsonyabb ólomtartalmú termékekkel való helyettesítés. Amennyiben az ólomtartalmú termékek nem helyettesíthetők, a munkavállalókat ki kell oktatni a veszélyekről, a biztonságos munkavégzési gyakorlatokról és a hatékony higiéniai intézkedésekről. Megfelelő műszaki intézkedéseket kell alkalmazni a munkaterület hatékony szellőztetésének biztosítására. Étkezésre és/vagy ivásra csak olyan területeken kerülhet sor, ahol ólomtartalmú termékeket nem kezelnek vagy nem dolgoznak fel. Olyan létesítményeket szükséges biztosítani, amelyekben a megfelelő tisztálkodás, valamint a szennyeződésmentesítés megoldható.
Folyamatosan végezzen megfelelő expozíciós méréseket annak érdekében, hogy ismert legyen, mikor kell intézkedni. Vizsgálja meg, hogy a munkavállalók számolnak-e be korai tünetekről.
Biztosítsa, hogy a munkavállalók szükség esetén megfelelő egyéni védőeszközökkel, például védőszemüvegekkel, megfelelő légzésvédővel, védőruházattal és kesztyűvel rendelkezzenek. Egyes esetekben légzésvédő felszerelésre is szükség lehet. Egyéni védőeszközöket csak végső megoldásként szabad használni, a lehetséges műszaki megoldások alkalmazását követően. Ügyeljen arra, hogy az egyéni védőeszközöket a megfelelő sorrendben (legutoljára a légzésvédő) módon távolítsák el.
Határérték(ek)
EU directive 0,15 mg/m³ (unless specified otherwise below)
Directive under development
| Country | National limit value | National reference | |
|---|---|---|---|
 | Austria | 0,1 mg/m³ (TWA) 0,4 mg/m³ short term | To be included |
 | Belgium | 0,15 mg/m³ (TWA) | Belgium reference |
 | Bulgaria | EU directive | To be included |
 | Croatia | EU directive | Croatian reference |
 | Czech Republic | EU directive | To be included |
 | Cyprus | EU directive | To be included |
 | Denmark | 0,05 mg/m³ (TWA) 0,10 mg/m³ short term | To be included |
 | Estonia | 0,05 mg/m³ (TWA) 0,1 mg/m³ short term | Reference |
 | Finland | 0,1 mg/m³ (TWA) | Finnish reference |
 | France | 0,15 mg/m³ (TWA) inhalable fraction | French references Reference 1 Reference 2 |
 | Germany | 0,15 mg/m³ (TWA) | German reference |
 | Greece | EU directive | To be included |
 | Hungary | 0,1 mg/m³ 0,05 mg/m³ respirable fraction | Hungarian reference |
 | Iceland | EU directive | To be included |
 | Ireland | 0,15 mg/m³ (TWA) | To be included |
 | Italy | 0,15 mg/m³ (TWA) | To be included |
 | Latvia | 0,005 mg/m³ (TWA) | To be included |
 | Lithuania | EU directive | Lithuanian reference |
 | Luxembourg | EU directive | To be included |
 | Malta | EU directive | To be included |
 | North Macedonia | 0,1 mg/m³ (TWA) 0,4 mg/m³ short term | Reference |
 | The Netherlands | 0,15 mg/m³ (TWA) | To be included |
 | Norway | 0,05 mg/m³ (TWA) | Reference |
 | Poland | 0,05 mg/m³ (TWA) | To be included |
 | Portugal | EU directive | Portugese reference |
 | Romania | 0,15 mg/m³ (TWA) | To be included |
 | Serbia | - | To be included |
 | Slovakia | EU directive | Slovakian reference |
 | Slovenia | EU directive | Slovenian reference |
 | Spain | 0,15 mg/m³ (TWA) | Spanish reference |
 | Sweden | 0,1 mg/m³ inhalable fraction 0,05 mg/m³ respirable fraction | Swedish reference |
 | Turkey | 0,15 mg/m³ (TWA) | To be included |
| This data was carefully collected. However, the data is subject to change and was last updated July 6, 2023 2:52 pm. |
|||
Hivatkozások: IARC, NIEHS, NIOSH, CAREX, AGS, Külső hatásvizsgálati tanulmány az ólomról
