Az égés során keletkező rákkeltő anyagok kibocsátása
A legtöbb veszélyes anyag fel van címkézve és beazonosítható, de vannak olyan rákkeltő anyagok is, amelyek a munkafolyamat során melléktermékként keletkeznek, az ún. folyamat során keletkező rákkeltő anyagok (PGC-k).
Mivel a PGC-ket általában nem címkézik és nem említik a biztonsági adatlapokon, ezekre a PGC-kre különös figyelmet kell fordítani a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatban, mivel Európában dolgozók milliói vannak naponta kitéve a PGC-knek. A PGC-ket kibocsátó egyik folyamat az égés. Az égés a tüzelőanyag és az oxidáló szer közötti reakció, amelynek során hő szabadul fel. Az égés során a tüzelőanyagból és az oxidálószerből új vegyi anyagok keletkeznek, amelyek a munkahelyi levegőt szennyező anyagokat hoznak létre. Munkahelyi körülmények között az égés során rákkeltő (és más veszélyes) anyagok szabadulnak fel, amelyek veszélyt jelentenek a munkavállalókra nézve. Példák az égésből származó rákkeltő anyagok expozíciójával járó munkahelyi helyzetekre: hegesztés (hegesztési füst) vagy dízel kipufogógázok belélegzése.
Mely tevékenységek vezetnek kibocsátáshoz?
A füstök/gőzök akkor keletkeznek, amikor egy fémet vagy más anyagot melegítenek, és gőzei nagyon finom részecskékké kondenzálódnak a levegőbe. Ezek a füstök az anyagok hegesztése, olvasztása, melegítése, égetése, forrasztása és kikeményítése (polimerizáció) után kioldhatók. Egy működő motor szenet és számos más, rákkeltő anyagot tartalmazó kémiai elemet bocsát ki, de az expozícióra akkor is sor kerülhet, amikor a motor ki van kapcsolva olyan terekben, ahol nincs vagy kevés a szellőzés.
A kockázatok előfordulásának helye
Az égési folyamatok számos iparágban zajlanak, például a fémfeldolgozó iparban, az építőiparban, a hajógyárakban és a közlekedési iparágakban. A motorok kipufogógázának való kitettség az autóbusz-garázsokban és a tehergépkocsi-terminálokban, a tehergépkocsi-vezetőknél, a tűzoltóknál, az építőipari munkásoknál, a targoncák kezelőinél, a helyhez kötött energiaforrással dolgozó személyeknél, például kompresszoroknál, generátoroknál, hajók vagy repülőgépek be- és kirakodásánál dolgozóknál, az olaj- és gázipari dolgozóknál és a díjbeszedő kapuknál dolgozóknál fordul elő.
Hány munkavállaló van kitéve a kockázatnak?
Becslések szerint Európában 3,6 millió munkavállaló van kitéve a dízelmotorok kipufogógázának. Emellett az EU-ban munkavállalók milliói vannak kitéve rákkeltő fémek, például ólom, berillium, kadmium és nikkelt tartalmazó füst hatásának. A króm(VI)-nak való kitettség rozsdamentes acél, színesfém ötvözetek, krómbevonatok és egyes hegesztőfémek hegesztésével történik. A króm(VI)-nak való kitettség becsült száma 900,000 munkavállaló az EU-ban. A (fém)bevonatok és maradékanyagok, például kadmium bevonatok és műanyag bevonatok hegesztése mérgező gőzök, kibocsátásához vezethet.
Az expozíciót befolyásoló tényezők
A munkavállalók égési füstgázoknak való kitettségét befolyásoló tényezők a következők: a folyamat típusa, a megmunkált (égetett) anyag összetétele, a helyszín (szabad- vagy zárt tér), a szellőztető berendezések típusa (mechanikus vagy helyi), valamint a munkamódszerek.
Egészségi hatások
Az elégetett anyag forrása határozza meg a füst típusát és ezáltal az egészségre gyakorolt hatást. A rák kockázatát növelő anyag a króm (tüdő); magasabb a rákos megbetegedések kockázata a nikkel (tüdő, orrnyálkahártya), a kadmium (tüdő, vese, prosztata), az ólom (tüdő, gyomor és húgyhólyag) és a berillium (tüdő) esetében. Az egyes rákkeltő fémekre és anyagokra gyakorolt egészségi hatásokkal kapcsolatos részletes információkért látogasson el az egyes anyagokra vonatkozó tájékoztatókra a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos ütemterv (ROADMAP) weboldalán: Dízelkibocsátás és hegesztőgázok.
Mi a teendő?
Az égési füstöket általában nem tekintik veszélyesnek az emberi egészségre, ezért különös figyelmet kell fordítani az ezen anyagokkal kapcsolatos felvilágosításra és az expozíció csökkentésére irányuló intézkedésekre. Minden más vegyi anyaghoz hasonlóan kockázatértékelést kell végezni a munkavállalók égési füstnek (pl. dízelkibocsátás vagy hegesztési füst) való kitettségére vonatkozóan. Kérdezze meg például a következő kérdéseket: a zárt munkaterületek levegőjét szennyezik-e füstök? Hoznak-e intézkedéseket az expozíció csökkentésére? A munkavállalók beszámolnak-e a szem vagy a légutak irritációjáról?
A legjobb megoldás a füstnek a forráshoz a lehető legközelebb történő minimalizálása a munka újratervezésével és az alkalmazott technikák és anyagok – például helyi elszívóval rendelkező hegesztőpisztoly – újragondolása révén. Ha ez nem működik, a kibocsátást a forrás közvetlen közelében kell szabályozni, például helyi elszívó rendszerek használatával. A https://www.dustfreeworking.tno.nl/ weboldalon számos jó füsteltávolító eszköz található.
A káros porok, füstök, gőzök vagy gázok belélegzésétől védő egyéni légzésvédő eszközt csak végső esetben szabad használni.
